Game World blog

 Talán, úgy tűnik, van esély arra, hogy most minden rendben lesz, de majd kiderül. Nem örülnék még egy hibának :( De most újra itt van, a nagy webkamos verzió, újabb 3 év garancia. Újra belevághatok a Dragon Age világába :)

Ez a Webizód sorozatom 2. része, ami több részre lesz szétbontva, ez A Jelen Árnyai történetek kezdő epizódja, így egyben egy novellaszerű anyagot kaptok majd végeredményül. A történet érdekessége, hogy az első könyvemmel pont egy időben indul, viszont már a második könyvem (amit még csak tervezgetek) történetéhez kapcsolódik. A főszereplő történetét próbáltam amolyan "First Person" nézetben megírni, mintha a főszereplő szemével látnál. Ez elüt a könyv stílusától, illetve a szereplő története majd kapcsolódni fog Mala Khal történetéhez is. Várom a visszajelzéseiteket, az 1. Webizódot itt olvashatjátok el. A könyv oldala továbbra is elérhető itt.

A Jelen Árnyai 1. rész

    Ez remek, ők azok, már megint… úgy gondoltam, hogy megszabadulhatok tőlük örökre. Most mi legyen?  Megpróbálok elvegyülni, hátha nem szúrnak ki.
    – Te, ez nem?
    De az vagyok, remek megláttak, mit rontottam el?
    – De ez szerintem is ő.
    Légy szíves, engedjenek már be minket, könyörgöm! Leülök, elfoglalom a helyemet és ennyi.
    – Menjünk oda hozzá!
    Ne, ne gyertek ide hozzám! Na jó, ha ideérnek megfordulok, mosolygok egyet és kész, elintéztem. Jaj ne, itt vannak, nagy mosoly és egy:
    – Sziasztok, mi szél hozott titeket.
    – Halihó, jöttünk megnézni a filmet, gondolom te is erre jöttél.
    Ja, igen, sajnos, – Persze, már régóta vártam!
    – Az remek lesz akkor! No, mi megyünk is, hozunk valami rágcsát aztán bevágódunk.
    Szuper lesz! Áh, nyílik az ajtó, – Én addig is bemegyek, ha nem találkoznánk, akkor jó filmezést!
    – Rendben, neked is!
    Na, ez viszonylag könnyen megvolt, no, vedd már el a jegyem.
    – Ötös terem, jó szórakozást!
    – Köszönöm! – Ezaz, bejutottam, csak rázzam le őket, van elég ember ahhoz, hogy biztosan ne vegyenek észre. No, milyen szép terem, kicsi, de szép. Hanyas sorban is vagyok, G sor tizenkettes szék, most már az E-nél járok. Meg is van, megyek beljebb, na, tök jó helyem van, leülök ide és nem lesz semmi gond. Meg is van, még jó hogy nem hoztam csomagot. Kicsit lehet szomjas leszek, de az most lényegtelen. No, el is indultak a reklámok. Már megint ablakon kiugrós, ezt sose unják meg? Legalább lenne valami értelme. De nincs, mindegy, ne gondolkozz, addig se. Jó sokan lettünk. Kövi reklám. De rohadt vakító ez, mit gondoltak ezek, moziba egy ilyen reklámot, kiég a retinám. Addig is lehunyom a szemem. Hm, megjöttek, de jó, ki ez a harmadik velük, ezt a fiút nem ismerem, de innen messziről is elég furcsának tűnik. Gondolom együtt vannak, olyan jól elbeszélgetnek. Mindegy, az legyen az ő gondjuk, szerencsére nem ebben a sorban vannak, hanem kettővel alattam, le is kuporodom, nehogy észrevegyenek… Na jó, ezt nem fogom a film végéig csinálni, mert nyom az ülés, mindegy is… Végre ajánlók vannak, hátha lesz valami jó film a közeljövőben. A halál nem válogat? Mindenkiért eljön? Milyen film ez? Random? Szalay Kristóf? Érdekes, egyik filmjét sem láttam még, Nomen est Omen alkotója? Ha ők mondják, mindegy. Jajj, tényleg a telefonom, a legjobb lesz ha kikapcsolom. Biztosan kikapcsolja, igen. No, elsötétedett a terem, minjárt kezdődik a film… Mondom mindjárt kezdődik a film… Már egy perce semmi, mégis mi történik? Mi ez a sötétség?! A többiek sem értik, kicsit feldúltak, körülöttem szerencsére nem ül senki, nem gázolnak át rajtam ha bepánikolnak… Legalábbis remélem. De most még a telefonommal sem tudok világítani, valaki beszél, fülelek akkor.
    – Egy kis technikai malőr történt, kérem maradjanak ülve, amíg meg nem oldjuk a problémát vagy további tájékoztatást nem adunk. Szíves türelmüket kérjük.
    No, ez izgi lesz, már az is vicces, hogy akkor megy el az áram, amikor kikapcsolom a mobilomat. Heh. Ez jó… Vagy nem, most tudatosul bennem, mi lesz ha nem adják le a filmet mert nem tudják? Ó… Már olyan régóta várom. Na, legyen valami. Hm, zenét hallok, ez már a film? Igen, hú de hangos, de nincs kép se fény, semmi. Ez nem horror, hogy beparáztassák a nézőt, szóval nem értem. Legyen már valami! No, fel is kapcsolódtak a lámpák. De üres lett a terem, alig három percig volt sötétség, egy percig üvöltő hang hang erre mindenki elment. Miről maradtam le? Jajj ne, ők hárman persze, hogy itt maradtak.
    – Te tudod mi történt?
    Persze, hogy hátra kell fordulnia meglátni engem, amúgy is honnan tudnám hülyegyerek… – Elképzelésem sincs, az előbb még mindenki itt volt.
    – Ez remek, mindegy, akkor felmegyünk hozzád, úgy látom van hely melletted.
    Mit röhög ez a nyomorék? Remek, idejönnek, ó ne már. Itt is vannak. – Remélem hamarosan kezdődik a film…
    – Már ideje lenne. Tényleg, bemutatom Amont.
    – Szia Amon! – Nem szívesen fognám meg a kezét, jaj ne, nyújtja, fúj, elég undorító egy ember ez. Jól van, túl leszek rajta.
    – Szia!
    Furcsa a hangja, mintha lenyelni készülne valamit miközben beszél. Mindegy, legalább Niki ült le mellém, ő egy fokkal szebb látvány mint Márton és Amon.
    – Nem is hittem volna, hogy még valaha találkozunk.
    Hát igen, én is ettől féltem, – Igen mert nem sűrűn megyek moziba. – Csak bele ne kezdjetek abba, hogy megy a suli…
    – Nem gond. Amúgy hogy megy a suli?
    Blöeh, remek. – Elvan ott ahol van, utálom és bizony nem jó.
    – Az nem jó, ha nem tetszik, de mi ez a hang?
    – Lehet még megy a film, tényleg ki kéne menni megkérdezni, hogy most mi lesz. – Mondjuk legalább nem egyedül vagyok ebben a bazi nagy teremben.
    – Rendben, akkor induljunk.
    Ha nem lenne ez a hülye morajlás… No, ez meg megbotlik előttem. – Vigyázz magadra.
    – Rendben, csak olyan furcsák a lépcsők.
    Nem a lépcsők a furcsák… Végre kiértünk. – Szerintem menjünk a pulthoz és kérdezzünk meg valakit.
    – Rendben de kit?
    – Ezt, hogyan érted? Várj, nem kell válaszolnod, már én is látom, ezek hol vannak?
    – Szerintem az egész mozi üres.
    Basszus tényleg, azért ez már nem vicces. – Milyen buliról maradtunk le?
    – Azt nem tudom, de jó lenne, ha jönne valami illetékes.
    Ezekkel kell eltöltenem akár perceket is, mire jön valaki? Miért pont én?
    – Addig mesélj magadról, csajok?
    Mi a fene közöd van hozzá, gyűlöllek, mint a szart, neked még azt se mondanám meg, milyen számokat játszottam meg két hete a lottón. Fedősztorit, gyorsan! – Erre most szerintem nincs idő, megyek, körbenézek az épületben és keresek egy telefonszámot, ennyi idő alatt nem tűnhetett el legalább kétszáz ember…
     – Ne menj már!
     – De megyek, ti addig ITT várjatok. – No, gyorsan el tőlük, itt is van a lift, bár úgyis csak a másodikon vagyok, de így legalább leléphetek. No, akkor földszint. De lassú ez a lift is, két emeletet miért kell öt perc alatt megtenni, ááá. No, végre nyílik… az… ajtó… – Te jó ég! Ez meg itt mi a lószar?

Folytatása következik...

Ide is kirakom, vége a versenynek, meglátjuk mi lesz majd az eredmény. 

Hol volt, hol nem volt, volt egy Resident Evil című játék, amiből már sok rész készült és egy csomó film is. A lényeg az, hogy tömegével mentünk megnézni, érdekesség hogy most találkoztunk legtöbben először egymással továbbá a jelenlévők felének kis túlzással kb fogalma sem volt róla, mi is az a Resident Evil, mi fán terem, honnan jött és hová tart. De most úgy jött ki a lépés, hogy a Command & Conquer sorozat zászlója alatt összekapcsolódó csapat most találkozott és megnézték az Afterlife-ot.

Mese vége.

Megbeszéltük, hogy most szombaton akkor filmnézés lesz. Helyszínre én már nem utcanevet, házszámot kaptam, neeeem, GPS koordinátákat küldött át nekem Peti. Oksa. Megbeszéltük, hogy az én részemről még jön a húgom és Gyöngyi is. A Szandi azért volt érdekes, mert ő egy filmet sem látott még a sorozatból, így két nap alatt bepótolta a 3 filmet. Míg Gyöngyi az első filmet látta, a másik kettőt nem, így neki Peti mesélte el a sztorit. Elérkezett a szombat, Gy is megérkezett, tudtam, hogy késni fogunk, hisz két lánnyal időben odaérni valahova, lehetetlen. Felszálltunk a 80-asra, Séfbácsi hívott útközben, de nem értettem amit mondott, mert halk volt. Mondtam, mindjárt ott vagyunk. Odaértünk, vártunk, nem volt ott senki. Felhívtam séfet, mondta, hogy a megállóban van, mondtam jöjjön oda ahol mi vagyunk, fel fog ismerni, hiszen Yodás pólót vettem fel. Meg is talált, ismerkedés stb. Vártunk, Petit felhívtam, mondta nemsoká érkeznek. Vártuk őket, meg is jöttek, Gy és Szandi mondták is, hogy lánnyal jött-e, mert olyan cuki piros zacsi volt egyikőjüknél. Mikor közelebb értek természetesen tudták, hogy Sam Bass (Sanraith) nem lány, de amikor megemlítettük a zacsit egyből elpakoltatta Peti táskájába.

Felhívtuk Csapatmesteréket aki Pancserral volt ott, hogy hol vannak, kiderült, hogy pár méterrel arrébb, 16:30 kor volt a találkozó, kb 17 órára mindenki összegyűlt. Megszámoltuk magunkat, hányan vagyunk (8) és hogy hány ember hiányzik még (1). Ezután felmentünk a mozihoz és beálltunk a sorba jegyet venni. Egyszer csak csöng Sanraith telefonja, meglepetés emberke hívta, aki ráadásul valakitől kért kölcsön telefont, mert nem volt pénz a kártyáján, akit kifelejtettünk, akit elfelejtettünk :D Batosz.... Szegény.... Lényeg a lényeg, rájöttünk, hogy 10-en leszünk nem kilencen, pont ennyi helyet foglaltunk le, szóval ez nem gond. De kiderült, mindenkinek a diákigazolványának ott kellett volna lennie. És bizony így 3 diákkal kevesebb volt. Mondta a pultos csaj, hogy jöjjünk majd vissza ha összegyűjtjük a diákokat és a pénzt. Megjött batosz. Kérdezte, ez e az a társaság akit keres, mondtam, hogy nem :D Fogta a fejét és gondolkodott, akkor most mi van. Nem tom gyanakodott e, hogy hülyülök, vagy tényleg bevette, aztán odamentem hozzá és bemutatkoztam. Akkor lenyugodott :)

Beálltunk újra a sorba Petivel, leadtuk a pénzt és természetesen a következő probléma a visszajárók voltak, de azt is megoldotta a Gazdasági Informatikus végzettségű Gódi Péter Úr. Ezután kimentünk, beszélgettünk az Aréna Pláza előtti téren, majd Ádám, Pancser osztálytársa is csatlakozott. Még előtte volt egy kis kajabevásárlás, Szandi két chicken szendvicset, Séf Bácsi pizzát vett és nem tudom, de mintha valaki még vett volna valamit :D Aztán felmentünk, Peti bemutatta a jegyet, ami 9db-os volt, a jegykezelő csaj hirtelen azt sem tudta, hogyan tépje el :D Aztán WC, Séf még vett kólát és bazi nagy Popcornt majd be a terembe, 18:30-ra elfoglaltuk a helyeket, természetesen 3D-s vetítés volt.

A filmről

Teljesen pozitív csalódás volt, úgy űltem be, hogy a 3. rész óta teljesen más a film és a játék vonala ezért kételkedtem, de jó volt, főleg a látvány érdemel csillagos ötöst a zenékkel együtt. A sztorit továbbra sem értem, mi értelme van az Umbrella társaságnak még mindig embereken kísérletezni, hisz nincsenek már emberek akiken segíthetnének, továbbá az is fontos, hogy miből áll fenn a cég, ha már nincsenek részvényesek, a pénz értéke jelentéktelen stb. Na mindegy, ettől eltekintve jók voltak a harcok, pár érdekes szereplő is feltűnt. Úgy telt el a másfél óra, hogy legalább 2 órának éreztem és nem azért, mert untam volna, élveztem, szóval furcsa, de pozitív élményekkel távoztam.
Tudnék még írni a filmről, de úgyis mindenkinek egyéni véleménye van róla, akinek az első 3 nagyon nem tetszett, annak szerintem ez sem fog. Bár nem tudom, lehet 3D- nélkül nem élveztem volna ennyire, a Popcornról Séf Bácsi gondoskodott, bazi nagy csomagot vett és nem fogyott el még úgy sem, hogy én is szemezgettem belőle :)

Utána

Sajnos Csapatmester és Ádám hamar lelépett. 8-an viszont még lementünk a kajáldába beszélgetni, kiderült, batosz szerint bonyolultabb vagyok mint egy zsömle, ezért lehetnék dolgozó Peti azon cégében, ami a világűrbe juttatná az embereket és a ruhákat atomokra bontva és ennek a vállalatnak a méhkirálynője Sanriath lehetne. Mellesleg Batosz ezen tervével, hogy olcsóbb lenne molekula ágyúval fellőni az űrbe az űrhajósokat nevezhet az iskolájában egy versenyre, de szerintem ezt a Nobel díjért kellene bevetnie. Pancser meg csak bólogatott.

Szóval beszélgettünk meg hülyültünk a végén, elvoltunk, én jól éreztem magam, de szerintem senkinek nem volt olyan gondja, hogy rosszul érezte volna magát, talán 10 óra fele elváltak útjaink.
 

Vááá, bele fogok betegedni, ez annyira jól néz ki és annyira überelni fogja az összes létező árkád vadászgépes játékot (legalábbis a videókból ítélve), hogy kár lesz már címet bejelenteni e mellé... Újabb jelenetek következnek a játékból, bár a fele az előző bemutatóból már ismerős lehet.

Mondjuk a hullámból a hulla sajnos majdnem találó :( Új probléma lépett fel, egy hatalmas kék csík van a monitor jobb oldalában. Ez nagyon nem jó jel... Újabb két hetet várni nincs túl sok kedvem.... Már írtam a szerviznek, remélem hamar válaszolnak és sikerül megoldani a problémát :(

Megérkezett, itt van, böhömnagy, alig fértek el a DVD tokok mellette, ráadásul alacsonyabb is így jóval kevesebb fér alá, de itt van, íme :) Ezek után bárkinek, bátran tudom ajánlani az ASUS termékeket, zökkenőmentes volt minden, ingyen kijöttek érte, ingyen kicserélték és ingyen idehozták, egy Forintomba sem került.

Az más kérdés, hogy a mai napon (legalábbis most kapcsoltam be hosszú idő után újra a gépet) az ASUS Xonar D1-es hangkártyám is felmondta a szolgálatot, így most a bolthoz kell csak visszavinni az eszközt... :(

Nem mondok rá semmit, úgyis magáért beszél... (Érdemes kinagyítani) 

De szép is lesz, ezt nem győzöm hangsúlyozni.... a régi NFS-ek ötvözve a Burnouttal... És mily csodálatos, ahogyan ledarálod az összes versenyzőt... Zsaruk lesznek a kedvenceim, ez nem kérdés...

Amilyen pozitívan fogadtam a hírt, hogy készítik az új Devil May Cry-t, úgy leesett az állam attól amit egy órával később már képeken láttam. Ez mi?!

Mint ismeretes a Capcom nem volt elégedett a Devil May Cry sorozat nyugati eladásaival, ami Japánban kelt mint a cukor, az amerikaiaknál és Európában csak "pár" ember szívét dobogtatta meg. Ezért úgy gondolták, egy új Devil May Cry-t készítenek, ami szinte mindenben az előző művészi epizódok nyaktörése, egy beszívott állapotú dizájner új álma jön el közénk, amit mi hívhatunk nyugodtan rémálomnak, soha a büdös életben nem akartam ilyen csöves állapotban látni Dantét.... Az Angol Ninja Theory vette kézbe az egyszerűen csak DMC - nevezetű Devil May Cry epizódot, ezek után úgy gondolom, rosszabb kezekbe nem is kerülhetett volna. Mégis, miért kellett Dantét egy füvezős csövesre lecserélni? Dante sírna, pedig a démonok nem sírnak... csak néha, ha pl kinyírják a bátyójukat, de az más kérdés....

Íme a videó, ami remélem a világ legcsúfosabb bukása lesz! Ez kell tényleg az Amcsiknak? És ezek dobtak atomokat Japánra?! Komolyan nem értem ezt a világot...

Annak viszont örülök, hogy nem az eredeti Capcom csapat készíti ezt a részt, így reménykedem, hogy hamarosan bejelentik a Devil May Cry 5. részét is. Komolyan el tudom képzelni, ahogyan az eredeti sorozat alkotói az íróasztal fölött zokognak...
 

És ez a zene adjon reményt minden Devil May Cry fannak, hisz a démonok sosem sírnak...