KELL 

  A kérdésre a válasz egyértelműen fent van azoknak, akik nem akarják végigolvasni, hogy miért is van szükségünk erre a hihetetlenül veszélyes energiaforrásra. De akit érdekel vázlatosan a helyzet, az olvasson tovább.
Figyelem, hosszú és kimerítő írás következik!

A szituáció

A helyzet az, hogy a Japánban történt események nagyon súlyos tragédia képét vetíti elénk. Még csak nem is az atomerőművekre gondolok, maga a tény, hogy egy ilyen erejű földrengés ekkor szökőárat hozott magával, borzasztó. Ennek lett a következménye viszont az, hogy a problémák tovább súlyosbodtak és egyes "környezetvédők" már csernobili atomkatasztrófákkal rémítgetik a népet. 4 atomreaktorban problémák léptek fel a hűtőrendszerrel, ami túlhevülést eredményezett, hiszen a hűtés a reaktorok legfontosabb védelmi folyamata. A környezetvédők pánikólnak: Ha a világ egy ilyen fejlett országában mint Japán, bekövetkezhet egy ilyen kritikus meghibásodás, akkor a szegényebb országok biztosan időzített bombákat építettek a világ más pontjain.

Az emberek nem véletlenül félnek annyira a nukleáris energiától: elég csak a nukleáris fegyverekre gondolni, illetve a Szovjetunió területén bekövetkezett Csernobili katasztrófára. De sokan nem képesek átlátni ezen, nem hajlandóak az atomenergia pozitív oldalát elfogadni, sőt, mindent elkövetnek azért, hogy más se lássa ezeket a előnyöket. Általában őket hívjuk "Zöldeknek".

Ha hiszitek, ha nem, sok "zöldet" könnyedén nyilvántarthatunk inkább a bolygó ellenségeként, mintsem védelmezőjeként. Annyira ragaszkodnak egyesek a saját berögzült álláspontjukhoz, ami már káros mindnyájunkra nézve. Természetesen szükség van az ő álláspontjukra is, hiszen sokszor segítenek világosan látni a helyzetet, de még többször esnek át a ló túloldalára. De ez inkább csak a leghangosabbra jellemző, nem pedig a gondolkodó, valóban környezetvédő Zöldekre.

Fegyverek

  Sokan nem tudják, de a hidegháború idején annyi kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, hogy az ez idő alatt levegőbe jutott radioaktív anyagok száma több tízszerese a csernobili mennyiséghez képest. Tehát csak az amerikaiak többet szennyezték saját és a mi környezetünket, mintha több Csernobil robbant volna fel ez idő alatt. Ezért tiltották be a felszíni kísérleteket a kilencvenes évek közepétől...
Itt láthatóak a légköri robbantások egy animáción:

Az atomenergia igazi, megkérdőjelezhetetlen veszélye a fegyverekben rejlik tehát, nem a hasznos felhasználásában.

A miért!

Mielőtt elkezditek olvasni a többi sort, kérdezzétek meg magatoktól: Az atomenergia felhasználása káros a környezetre, vagy környezetkímélő?

Ha válaszoltatok, és azt az opciót választottátok, hogy káros, akkor miért döntöttetek így?
- Mert veszélyes?
- Mert nem ellenőrizhető?
- Mert a nukleáris hulladék erősen szennyezi a környezetet?
- Mert rengeteg káros anyag kibocsájtása van?
- Egyéb tényező?

  Ha így gondolod, akkor én most leírom, hogy miért nincs, vagy miért nincs teljesen igazad. Ha szerinted környezetvédelmi szempontból igen is fontos az atomenergia, akkor viszont egyet értünk. Ám előtte jobb, ha több oldalról megvizsgáljuk a technológiát.

A Csernobili atomkatasztrófa

Kevesen tudják, de volt a Csernobilban történteknél is nagyobb katasztrófa. A Kizitim-tragédia a Csernobilinál jóval súlyosabb volt, viszont erről nagyon kevesen tudtak az utóbbi időkig, hisz az akkori Szovjetek tagadták a bekövetkezését. Az 1957. szeptember 29.-i tragédia lényege vázlatosan, hogy a visszamaradt hulladékot hűteni kell, egy meghibásodás miatt viszont ez elmaradt. Az így beindult kémiai reakció következtében viszont hatalmas robbanás keletkezett, ami a levegőbe juttatta a radioaktív izotópokat.

A Csernobili nagyobb publicitást kapott, hiszen annak következményeit a Szovjetunión kívül is megfigyelhették akkoriban. Csupán pár napig voltak képesek tagadni a Szovjetek, hogy 1986. április 26-án nukleáris katasztrófa történt a mai Ukrajna területén lévő erőműben.

De miért is következett be a tragédia? 
1. Mert egy szovjet erőmű volt. Mennyiség a minőség helyett ugyebár.
2. Mert elszámolták magukat a képzetlen mérnökök.
3. Mert a szabályzó rudak grafit alapúak voltak. 

Kezdjük a Szovjet erőművek tényét. Tudjuk, hogy a szovjetek nem feltétlenül a biztonságot követték a megbízhatóság helyett. Viszont erre ők sem igazán számíthattak, noha a saját hibájuk volt, hogy nem kísérleteztek kis méretben hanem azonnal akarták az eredményt. Az amerikaiak számára nagyon hamar kiderült, főleg Teller Edének köszönhetően, hogy a grafit alapú szabályzás nagyon veszélyes. Az amerikaiak léptek is ez ügyben, és Teller Edével közösen meg is tervezték az új generációs erőműveket, a TRIGA reaktorosokat, amiknek az elve, hogy minél melegebb kezd lenni a reaktorban, annál jobban lassul a reakció. Tehát szinte minimális az esélye, egy, a Csernobili katasztrófának köszönhető eseménynek, ahol még az is túlhevül, aminek nem is szabadna. Ám a kedves amerikaik természetesen ezen tudást nem osztották meg a Szovjetekkel, így előbb-utóbb várható volt a tragédia, de a Szovjeteket sem kellett félteni, tudtak a reaktor tervezési hibáiról, de a mérnököknek nem szóltak.

A Csernobilban történtek folyamatos hibák eredményei. Mint az előbb írtam, az, hogy a Teller-effektust nem ismerték, önmagában elkeserítő, ám a tragédia bekövetkezése egyértelműen emberi mulasztás eredménye. A Teller-Effektus lényege, hogy ha túlmelegszik a reaktor, elforr a víz. A szabályzó rudak, amik a tovább hevülést hivatottak megakadályozni viszont ilyenkor nem túl hatékonyak, a rendszer nem működhet víz nélkül megfelelően, ráadásul a szabályzórudakat is kiemelték, így az tovább hevült.
A mérnökök, akik ott dolgoztak és a kritikus napon a reaktort teszt üzembe helyezték, ráadásul nem is erre a reaktortípusra kaptak kiképzést, így sorozatosan megszegték a legszigorúbb biztonsági előírásokat, lekapcsoltak létfontosságú rendszereket, csökkentették az energialeadást ami végül egy kémiai robbanáshoz vezetett, ami a levegőbe juttatta a radioaktív gőzt.

Tehát a robbanás számtalan emberi mulasztás eredménye. De a hibákból tanul az ember. A repülőgépek is minél több zuhan le, annál biztonságosabbak lesznek. Sajnos a világ így működik, így fejlődik az orvostudomány, így fejlődik a technológia és így tanul az ember.

Sajnos viszont Csernobil óta biztosan tudjuk: Egy békés célú atomkatasztrófa kezelése és helyrerakása áldozatokkal jár. Akik egy ilyen folyamatban részt vesznek, könnyen halálos adag sugárzást kap, ami halálhoz vezet. Ám ezek nélkül a valódi hősök nélkül az áldozatok száma sokszorozódhatna. A következő dokumentumfilmet bátran ajánlom mindenki figyelmébe, a Csernobili csatát:
 

Csernobil itt van a szomszédunkban. Ám mégis, az időjárásnak köszönhetően mi voltunk a legbiztonságosabb helyen. A felhő kis híján beutazta az egész bolygót, mire nálunk is kimutatható szintet ért volna el a sugárzás, így már ránk nem volt hatással a baleset.

Fukusima 

Japán most van túl a legnagyobb természeti katasztrófáján, ami az országot könnyen lenullázhatja. Japánnak gazdaságilag nem jött jókor a földrengés és ezzel együtt a cunami. Beláthatatlanul sok pénzt fog felemészteni a helyreállítás, jelenleg több háztartás van áram és ivóvíz nélkül, mint amennyi Magyarországon megtalálható, más szóval: A fokusimai baleset és a többi erőműben bekövetkezett robbanás nem az ország legnagyobb problémája, csak a hírekben erre fogékonyabbak az emberek, mert félnek.

  Fokusima tragédiájához még nem tudni pontosan mi vezetett. Japánban vannak a világon a legszigorúbb földrengés védelmi szabványok az épületekre és az erőművekre nézve, ám ez úgy tűnik minden képzeletet felülmúlt, ekkora cunamira nem tudtak felkészülni. Az atomerőművek Japánban automatikus védelmi berendezéseket aktiválnak, ha földrengés van a környéken. Ez azonban nem zárja ki, hogy a Tokyo Electric Power Co. vállalat, akinek a tulajdonában vannak az erőművek esetleg nem spóroltak valahol, ami miatt a hevülés bekövetkezhetett több erőműben is.

A mostani baleset felvázolva: A földrengés hatására az épület áramellátása megszűnt. Ilyenkor dízel üzemanyaggal működtetett generátorok helyettesítik a kimaradt energiát. Ez nem történt meg, ezek is megsérülhettek a rengésben. Az energia azért kell, hogy a reaktorban lévő vizet hűtsék. De a víz a hűtés hiányában elpárolgott, így a láncreakció következtében a rendszer túlhevült. Az erőműben dolgozók a robbanást megakadályozván, a levegőbe engedték a radioaktív gőzt. Később azonban egy hidrogénrobbanás is bekövetkezett, ezt láthattuk hírekben. Ám maga a rendszer, ami a legtöbb sugárzó anyagot tartja zárt és elméletileg abból soha nem szökhet ki a veszélyes anyag, tehát nem következhet be Csernobili baleset.

A radioaktív felhő szerencsére nem elég nagy, hogy közvetlenül a kimenekített lakosságot veszélyeztesse, ám a bent dolgozó munkások könnyedén az életükkel fizetnek a súlyosbodó helyzet megfékezése érdekében és a környék is lakhatatlan lehet egy ideig.

Mostanra sikerült külső energiát vinni az erőműbe, így már újraindítható a hűtési folyamat, a munkásoknak sem sötétben kell tapogatózniuk. 

Az amerikaiak többször is figyelmeztették Japánt, hogy egyes reaktorok nem a legmegfelelőbbek. Sajnos nem tudni, hogy a nemtörődömség vagy a tényleg mindent felülmúló katasztrófa miatt állhatott elő ez a helyzet, de az biztos, hogy majdnem minden erőművet átvizsgálnak amik valaha megépültek a bolygón, hogy újabb ilyen helyzet ne forduljon elő soha többet.

Mindezek után, minek nekünk atomenergia?!

A bolygónk a mi elégetett dolgaink miatt melegszik, illetve romlik a levegőminőség. Pont a minap olvastam az index-en, hogy 20 tonna szén elégetése helyett elég egyetlen egy kilogramm urániumot elhasználni. Kérdem én, melyik a környezetkímélőbb? Közel 20 tonna üvegház hatást kiváltó, környezet károsító gázt kiengedni a levegőbe, vagy az egy kiló, újrahasznosítható elhasznált uránt elraktározni egy kis helyen, ami tiszta víz elpárologtatásával jár együtt? Úgy gondolom, a válasz egyértelmű, aki az atomenergia ellen van, az a bolygónk ellen van! JELENLEG!

Ugyanis nagyon jól hangzanak a megújuló energiás propagandák. Váltsuk meg a világot napelemekkel például.

A napelem humbug. A tudomány jelenlegi állása szerint, aki napenergiával akarja megmenteni a bolygónkat, miszerint egy órányi napsugárzás a világ összes energiáját fedezné egy évre a bolygónkon az szép és jó, de jelenleg kivitelezhetetlen.
1. ki akarná az egész bolygót befedni napelemekkel, már magában hülyeség, de ez még csak kötözködés.
2. A napelemek előállítása olyan mértékű káros anyag kibocsájtással jár és olyan mértékű energia pazarlással, amit az élettartama alatt alig tud behozni a napelem. Ha nincs napfény, akkor nem működnek, az akkumulátoros tárolás viszont nem jó alternatíva a többletenergia számára. Az akkumulátorok előállítása az egyik leg környezetkárosítóbb folyamat, az sem alternatíva. Tehát mire visszatermelné azt az energiát és kipótolná azt a káros anyag kibocsájtást, amit az előállításakor elszenvedett a Föld, addigra ki kell őket cserélni. Nem beszélve arról, hogy rengeteg pénzbe kerül az előállításuk, hatékonyságuk pedig borzalmas. Amíg nem képesek a napelemek növényi szinten (ami hihetetlenül elképesztő és bonyolult folyamat, amit a mai napig nem ért a tudomány), addig bizony a napelemek károsak bolygónkra, vagy ha nem is károsak nem elég hatékonyak, hogy megérjék kiváltani az atomerőműveket, hiszen Magyarország szinte teljes egészét napelemekkel kellene befedni, hogy a lakosság igényeit kielégítse.

A napenergia növények általi felhasználásáról egy hihetetlenül jó cikk az időkép oldalról. Lényegében ez ösztönzött ezen bejegyzés megírásához.

A vízerőművek már jobbak, de mégse biztonságosabbak, mint az atomerőmű. A vízerőművek gátak, ha a gát átszakad, borzasztó természeti katasztrófát idézhet elő. A gátszakadásnak nagyobb az esélye, mint egy atomerőmű bármilyen meghibásodásának. Nem beszélve arról, hogy ahova telepítik, ott az élővilágot teljesen tönkreteszi, Magyarországon pont emiatt nem is épülhet több gát, nincs hely, ahova rakható lehetne, hiszen hatalmas pusztítás övezi azt a helyet, ahol megépül. Elkerülendő alternatíva.

Szélerőművek azok jó alternatívák. Viszont zajosak és veszélyesek a madarakra, de ezek azért kontrollálható problémák. A hatékonyságuk viszont nem kielégítő. Olcsó az áramfejlesztése ezeknek köszönhetően, viszont kevés. Hihetetlenül sok szélerőműre lenne szüksége Magyarországnak, hogy zöld ország lehessünk.

Zéró emisszió.
Jajj de szép szó... Elektromos autók, tehát semmilyen környezetkárosító hatása nincs, ezt az autókra szokták ráírni. Ezt vedd meg, zéró emisszió, te vagy a világ legzöldebb embere, ha ezzel jársz, nincs káros anyag kibocsájtás, nincs bűntudat, csak tiszta levegő. Csak bedugod az autódat a konnektorba és már másnap mehetsz is a munkába, zölden.
Hazugság! Illetve nem teljesen, ha a te autód egy atomerőműtől vagy egy szélerőműtől kapja közvetlenül az energiát, akkor ez egy igaz állítás is lehet. De mekkora ennek az esélye? Semmi. Ha szénerőműtől vagy gázerőműtől kapod az energiát, akkor viszont bizony brutális mértékben szennyezed a környezetet. Az autó előállítása maga akkor környezetterhelő folyamat, amit az egész életében nem tud behozni, az akkumulátorokat cserélni kell, ami szintén terhelő a környezetedre nézve. Csodálatos alternatíva nem de? Rengeteget fizetsz és nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem közvetlenül, de többször annyi káros anyagot termelsz, mint egy hagyományos gépkocsival. Zöld akarsz lenni? De te leszel maga az ördög. Szép elképzelés...

Bio-etanol meg a többi. Nem írok róla sokat. Lényeg, hogy elég neki egy kis kukorica mező és már kész is az üzemanyag. Lényegében a levegő tiszta marad, csodás zöld energia.
Vagy mégsem? Sokan kételkednek ebben (ahogyan én is). Hiszen a Mc'Donalds óta tudjuk, ha valamit letarolunk a marháknak, nem újra termeljük a talajt és jövőre ott legelünk, hanem arrébb megyünk, kiírtunk egy erdőt (hiszen így még fa is lesz, amit eladhatunk) és azt is tönkretesszük a marhákkal. Majd újabb erdő, újabb legelő. A lényeg, hogy biztosan nem a már meglévő területeket fogják bioüzemanyagnak használni, hanem ahol van egy erdő, ami jó kis pénz, illetve ahol olcsó a föld, pl Afrikában. Multi bemegy afrika, afrika elől elveszi a termőtalaj, afrika éhezik, multi pénz számol. A folyamat egyszerű. Az üzemanyagot Afrikából Európába szállítani meg van annyira környezetkárosító, hogy az olaj megint csak jobb alternatíva lehessen. Erről persze megfeledkezik a propaganda.

Fúzió

  A maghasadás ellentettje, tehát a mag fúzió, a részecskék egyesülését jelenti. Ez a folyamat sokkal hatalmasabb energiákat képes felszabadítani, mint az összes atomerőmű együtt a bolygón. Viszonylag biztonságosabb az atomenergiánál, nincs sugárzás. A Nap-ban és a csillagokban is ilyen reakció megy végbe, tehát nem kell említenem, milyen hatalmas energia lehetőségek vannak benne. De ez manapság megoldhatatlan. Laboratóriumokban már sikerült magfúziót létrehozni ám ez még nem használható, ugyanis a fúzió előállítása sokkal több energiába kerül, mint amit kinyerhetünk belőle, de sokan ebben látják a jövő energiáját. Pár ilyen erőmű az egész bolygó energia igényét képes lenne fedezni.

Atomenergia
Elérkeztem írásom végéhez. Elég sok érvet hangoztattam az elején, ami lényegében az atomenergia ellen hangolja az olvasót, ám a végére érkezvén az olvasmánynak remélem elgondolkodik mindenki rajta, hogy miért is nincs jobb megfelelője jelenleg az energia előállításának.

Az atomenergia veszélyes, de ezt senki nem kérdőjelezi, meg. Ám mégis, ez a legzöldebb energia forrás jelenleg, ezt a 21. század elején semmivel nem lehet pótolni vagy kiváltani. Az üzemanyag készleteink fogynak, így egyre valószínűbb, hogy az atomenergia felé kell fordulnia a világnak, ha nem jön hamarosan jobb megoldás.
  A Németek jelenleg nagy bajban vannak. A Fokusimában történtek miatt olyan politikai nyomás nehezedett a német vezetőségre a zöldeknek hála, ami könnyen energiaválságba viheti az országot. De ez a zöldeket nem érdekli. Ők a Földet védik. Ugyan már... Németországban mindenesetre áramkimaradások várhatóak, elég szép számmal, illetve várható lesz az is, hogy többszörös káros anyag kibocsájtása lesz az országnak a jelenleginél. De a zöldek elégedettek, örüljünk.

  Ha világ összes atomerőművét lekapcsolnák, sokszorta több káros anyag kerülne a levegőbe, mint manapság. El tudjátok képzelni mekkora terhelés lenne ez a Föld élővilágára? 30 évente egy atomkatasztrófa még a legjózanabb paraszti ésszel is megéri! Nem beszélve arról, hogy mivel már nincs grafit alapú erőmű, a Csernobil féle katasztrófa szinte kizártnak tekinthető, egy meteor okozta totális pusztulás sokkal valószínűbb ennél (erre sajnos mindig van esély).

A Paksi atomerőmű tervezéséből adódóan kibírna egy akkora földrengést mint Fokusima, a környezeti adottságoknak köszönhetően cunamitól sem kell félnünk. Továbbá mivel más a mi erőművünk tervezése, hasonló esetben a gőzzel nem távozna radioaktív anyag sem.

Magyarország villamos energia termelésének 30%-a Paksról származik. Tehát ez azt jelenti, hogy a mi országunk 30%-ban semmilyen módon nem károsítja a környezetét ha felkapcsoljuk a villanyt, csak tiszta vizet engedünk a levegőbe. Tiszta víz, a nehéz üvegház hatású anyagok helyett. A nukleáris robbanás esélye közel 0 (említettem már a világpusztító kisbolygót ugye).

Ha a sugárzó anyag tárolása szóba kerülne, ha túl sok lenne már belőle, akkor is az űrbe juttathatnánk ezeket az anyagokat, ami nem túl elegáns megoldás, de mégis alternatíva lehetne.

Az Európai Unió kezdeményezte az erőművek felülvizsgálást. Amivel persze semmi probléma nincsen, ez a helyes lépés, meg kell akadályozni az újabb Fokusimát. De mint írtam, ha nem történt volna meg a Csernonili baleset, a Fokusimában történtek lehet hogy 10-szer vagy 100-szor pusztítóbbak lennének, mint a mostani. Minden hibából tanul az ember, így fejlődünk és így leszünk egyre jobbak és így élhetünk harmóniában a bolygónkkal, mielőtt elpusztítanánk a rajta lévő életet.
 

Ne feledjétek, mert ez a legfontosabb! Nem a Földet kell megvédenünk, hanem magunkat és a többi életet a bolygón. A Föld akkor is itt lesz, amikor mi már nem. Saját érdekünk az okos energiafogyasztás, nem a bolygónké. Ezt ne feledjétek soha!

Ezen írás a Fokusimában történtek miatt született meg, hogy eloszlassam az atomenergiával szembeni aggodalmakat. Interneten talált források alapján dolgoztam, tehát a hitelességüket semmi nem garantálja. Minden saját vélemény és saját gondolatvilág eredménye az atomenergiával kapcsolatban, könnyen lehet, hogy egyes adatok nem felelnek meg a valóságnak, de hobbi blogger vagyok, nem dolgozom az energiaiparban, nem vagyok környezetvédő, csak egy videojátékos, saját véleménnyel.