Üdv nektek!
Én elég esős időre keltem, szomorú hangulatot sugároz. Pedig nem kéne ennek lennie. Ugyanis egy csomó ismerősöm ma ment arra a bizonyos szóbeli érettségire, igen ám, de jó kis társaságban.. Én holnap megyek, nem elég, hogy a semmittevést (mármint amikor nem tudok semmit csinálni) nagyon rosszul viselem el, ha nem az elsők közt hívnak be, túl sok jóra nem számíthatok, mert nagyon ideges leszek ha bejutok, és nem úgy, hogy a félelemtől, hanem a dühtől fog szétrobbanni a fejem, már előre érzem... A legjobb dolog az egészben, hogy azokkal az osztálytársakkal vagyok beosztva, akik miatt gyűlölöm azt a helyet, és ami miatt törölném az emlékeimből.. Rettenetesen utálom a legtöbbjüket, ezt komolyan mondom..
Én meg gondolok a most érettségizőkre is azért, úgyis sikerül mindenkinek, mindenki tanult rajtam kívül, nem lesz gond.
Én azért nem vagyok ilyen biztos, németből megyek, az jó meg minden, de nem tudok németül egy mondatot sem... Hogy hogyan fogok ott Németül vakerálni valamit? Passzolom!
Híreim vannak a C&C4-ről is, illetve csak pletykák. a lényege az, hogy elméletileg MMO stratégia lesz, tehát full internetes, és a NOD GDI örök harca lesz, Scrinről nem hallottam semmit. Teljes filmes átvezetőkkel, 5v5 vagy CooP csatákkal és egyéb nyalánkságokkal. De ez nem tény.
És most jöjjön egy kis reggeli Battlefield Bad Company videó meg egy kis történet!
Egy nyugdíjas bácsi története: Szóval, egyszer a feleségemmel bementünk a városba, és bepillantottunk egy kis üzletbe.. Öt percet sem voltunk benn, és kijövetkor láttuk ám, hogy egy közterületfenntartó írja vadul a büntetőcédulát. Már éppen rakta volna bele a kis kék zacskóba, amikor odaértünk, és megszólítottam: "Ne szívass már, köcsög, mi lenne, ha egyszer tekintettel lennél egy idős állampolgárra is...." - de csak szerelte be az ablaktörlő alá az üzenetét. Akkor lerohadtfasiztáztam, mire lila lett a feje, és írt még egy feljelentést, hogy a gumik is kopottak. Még le is fényképezte őket. Ezután szarjankónak neveztem. A feje még lilább lett, a másik üzenetet is beerőltette az ablaktörlő alá, és elkezdett írni egy harmadikat, a fene tudja miről. Akkor lebuzispicliztem. És ez így ment vagy húsz percig. A közterületes feje egyre lilult, a kék borítékok egyre szaporodtak. Mindez egyátalán nem zavart engem és a feleségemet. Mi ugyanis busszal jöttünk be a városba. Minden napra kitalálunk valami izgi kis kalandot, hogy ne teljenek annyira unalmasan a napjaink. Nagyon fontos ez a mi korunkban.
