Hát hol is kezdjem.
Tegnap elött elhatároztam, hogy kamionnal elmegyek Szlovákiába vele oszt vissza.
Hát mivel a rossz kamionnal ment (döcög és gyenge a többihez képest) ezért akkor úgy döntöttünk, majd mésnap, és akkor hátha jobb kamionnal lesz.
Természetesen nem így történt.. De elmentem vele. Mivel nem sűrűn kamionoztam eddig életemben, az első csapás az ott ért, amikor rájöttem, hogy a 20 éves gépben nincs biztonsági öv. Hoppá mondom, na ott azért elkezdtem parázni, nagyon szar érzés olyan magasban űlni, himbálózik az egész cucc, oszt még biztonsági övem sincs...
Ja és huszon valahánytonna (ez persze a sok LCD tv tömege) cucc van mögöttem, borulékony kis szerkezet ez a 16.5 méteres kis babakocsi. Egyszóval nuku biztonságéret, én ki akartam szállni. Nemnem vagyok egy félős típus, de ez már nekem is sok volt, nem egy hülye ártalmatlan békát vagy kígyót vagy egy méregfogtalan pókot kell megfognom mint a Celebeknek a szigeten, hanem ez már komoly dolog, és a legminimálisabb óvintézkedés sincs egy ilyen kamionban, összecsukódhat,felborulhat, árokba mehet és akkor fuccs, vagy placcs.
De túltettem magam rajta, negyedóra múúlva már úgy éreztem magam mint egy buszon, csak sokkal instabilabb és gyorsabb. Természetesen egy kamionos sem tartja be a rájuk szabott sebességhatárt így még paráztatóbb az a 90 Km/h maximum sebesség.
Ez a gép gyorsaságban verhetetlen volt, de a maga 300 lóerejével, néha még 40 el is nyögve vette az emelkedőket. Mindig be kellett gyorsúlni az emekedők elött, és neki indúlni a dombnak. Természetesen ilyenkor voltak elöttünk lassabb kamionok, vagy ami a legrosszabb, lassú személygépkocsisok. Nem tudom, szerintem az elég gáz, ha egy gépjárművet egy kamion előz meg, emelkedőre felmenet. Sztem ott elgondlkodhat az ember az életén.. De ha nem megy, ott ragadunk a domboldalon, és max lefelé tudunk elindúlni. Akkor inkább maradjon ott velünk ő is.
Mellesleg egy kamion 2 személyes (meglepődtem, azt hittem 3 mint a teherautóknál) és hátúl van egy ágy. Othonos kis hely amúgy.
Hát igen, amikor elértük a határt, azt csak azért tudtuk hogy elértük, hogy vége volt a magyar utaknak. Magyarban rosszak az utak??? Egy döccenőn nem mentünk át magyarban. Az exmagyar földön, a Szlovákoknál viszont az utat nevezhetnénk kátyúnak, az a kis rész ami volt azt nem tudom minek nevezzem. Hipe-hupa dimbes-dombos utak, mit sem szeretne jobban az ember mint a kamionnal ezen himbálózni. Ja, és a kamionoknak szánt út olyan keskeny, hogy csoda hogy elfér rajta. Mellette árok vagy szakadék. Ott ha kifarol a kamion hátúlja (márpedig a fizikai törvények ezt lehetővé teszik) akkor minden borul. Izgi.
Természetesen láttunk olyan bácsit, aki fogta a táblát és elkezdte csavarhúzózni, biztos nem volt ráírva, hogy nem alumínium.
Voltak még ilyen érdekességek útközben, pl most sem bírom felfogni, ki az az öngyilkos állat, aki csak azért előzött meg minket, hogy 10 méter múlva satufékkel balra kanyarodjon. Hát normális??? Ép hogy megálltunk, hogy ne lőjük át a kocsilyát a szembe forgalomba, és ott ne flipperként működjön további életében... Komolyan mondom, olyan emberek kapnak jogsit. Nekem pl asszondták, mindig nézzek tükörbe ki van mögöttem, hogy ne satufékezzek mondjuk egy kamion elött. Nem véletlenűl mondom megjegyzem. Csak a huszonötöde a kis autójának a súlya a mienkéhez képest. De volt még ilyen visszafele, egyszer csak satufék, éphogy megálltunk, 3 méter volt, és index nélkül balrafordúlt a paraszt. Könyörgöm emberek, nem neünk fájt volna ugyanncsak az eset. Mellesleg vonat jött, oda belőni ugyancsak kellemes lett volna.
Persze a jó mezőgazdasági vontatók is bejönnek a képbe, és vígan elfurikáznak 20 al elöttünk.
Hát az utazásról nagyjából ennyit, megérkeztünk a Samsungba, semmi kül nem volt ott, pl nem lehet bemenni fényvisszaverő mellény nélkül, és újlenyomatot kell regelnie minden sofőrnek. Csak a szokásos óvintézkedés.
Több magyar volt ott mint bármi más nyelvű, ritka volt aki nem tudott magyarúl, mondjuk ez az egész területre igaz exmagyarországból. Ami lejött nekem.
A Magyar segítőkész
Egy Szlovák volt ott, az is olyan tahó és görény hogy az ajtóba vágtam volna a fejét, ott álunk 15 perce elötte, és nem képes elvenni tőlünk az iratokat, ami 1 percébe került volna. Amikor méltóztatott, odajönni, akkor is vigyorgott és az észlény egyből hívta a magyar kolleganőjét. Ember, 20 másodpercedbe kerűlt, mi ott álltunk fél óráig!
Nem vetítem le az egész népre amit ott tapasztaltam, de ez most így betett.
Na mindegy, a nagy kocsi cserélye (amit hátúl húz a Traktor (úgy hívják a kamion elejét)), a tvket ledobtuk, és kaptunk egy üreset. Átálltunk a hungarocelesekhez, ahol viszont szorgos romák dolgoztak. Tudtak magyarúl, és megismétlem, dolgoztak. Jöttek is felpakolni a hungarocellt, és 45 perc múlva, a pihenőidő lejárta után indúlhattunk is vissza, igaz ekkora már sötét volt.
Ilyenkor a szembejövők megvakítanak, volt néha köd is, meg visszafelé még rázósabb az út, már kosárlabda voltam. Természetesen itt is előjöttek necces helyzetek, ha izgulni szeretnétek, ne a vidámparkba menjetek, itt tényleg több óraán keresztűl van olyan izaglomban részetek, hogy ihaly csuhaly.
Visszaértünk magyarországra, luxus utak, újra itthon.
Megérkeztünk az itteni samsungohoz, de egy másik kocsit meg kelllett volna pakolniuk, de nem tették, ezért egy órát kellett várnunk míg megtömik. Utána kiálltam vele (hehe, én már vezettem kamiont biibiibíí, mondjuk az is igaz, ha nem mondja el fater elindúlni sme tudtam volna vele) és faterom beálltt a helyére, és szép lassan elindultunk haza.
Kb ennyi volt a tegnapi napom. Biztos volt még több is, de most erre emlékeztem hirtelen.
